Polgári Sivalkodó

Mitől szabad a sajtó?

2017. szeptember 16. 08:31 - Polgári Sivalkodó

A sajtószabadság jelentése korántsem egyértelmű

A sajtószabadság furcsa fogalom: bármely politikai oldal kiáll mellette (elvben legalábbis), miközben sokszor teljesen mást értenek alatta. Miközben diktatúrákban folyamatosan cenzúrázzák az újságokat, a nyugati, liberális demokráciákban sem példa nélküli a korlátozás.

Az írás apropója Kovács Zoltán cikke, amelyben a következőt írja: "A magyar kormány nem támadja és soha nem is fogja támadni a médiát vagy a sajtó szabadságát. Ugyanakkor fel kell lépnünk és fel is fogunk lépni a hamis hírek terjesztése, a közvélemény félrevezetése és az ellen, hogy korlátozzák az emberek valós információkhoz való hozzáférését". Ellenzéki szimpatizánsok számára egyértelműen úgy hangzik, hogy a fake news elleni hadjárat célpontjai valójában a kritikus sajtótermékek. Jó eséllyel igazuk van eddig, azt azonban sokan tévesen gondolják, hogy ez olyan egyedülálló dolog lenne Európában.

Németországban nemrég hoztak egy törvényt, amely értelmében a Facebookot meg lehet büntetni azért, ha illegális tartalmat (értsd: gyűlöletbeszédet) nem távolítanak el időben. Európa vezető országában egyébként is keményen lépnek fel a hate speech ellen, a holokauszt-tagadás is bűncselekmény (ez mondjuk Magyarországra is igaz, csak odaát komolyan is veszik).

A két dolog persze messze nem ugyanaz gyakorlatban: egészen más dolog a rasszista, gyűlölködő tartalmak letiltása, és az, hogy a kormány a neki nem tetsző cikkeket hamisnak állítja be, és így fel is lép ellene. Elvben azonban nincs olyan sok különbség: a politika hozza meg a törvényt, és nincs igazán garancia arra, hogy nem a saját érdekei szerint járjon el. Ebben az esetben ugyanúgy sérül az egyén szólásának szabadsága, akkor is, ha úgy érezzük, jobb, ha nem mondja ki azokat a gondolatokat.

Persze ezt is sokféleképpen meg lehet közelíteni, mondhatja a baloldali-liberális értelmiségi a helyzetre, hogy az más, hiszen a társadalom ott van olyan fejlett, hogy fellépjen az ilyen visszaélésekkel szemben. Ez azonban egyáltalán nem igaz, amennyiben az emberek 99%-a elutasít valamit, nem jelenti azt, hogy feltétlenül be kell azt tiltani. Az pedig valószínűtlen, hogy az nagy részük ennek ellenére kiáll a maradék 1% jogaiért. Azt pedig, hogy a gyűlöletbeszéd mennyire nem abszolút fogalom, jól mutatja az észak-amerikai szélsőbaloldal, amely sportot űz abból, hogy ellenfeleit gyűlölködőnek kiáltsa ki.

Így alighanem elmondható, hogy a sajtószabadság nem teljes a legdemokratikusabb országokban sem, azonban miután viszonylag keveset ártanak ezek a törvények, egyfajta szükséges rosszként elfogadhatóak. Azonban a sajtószabadság egyáltalán nem ragad meg itt. Nem véletlenül végzünk rossz helyen az ilyen felmérésekben, pedig nem tartóztatnak le önkényesen újságírókat, mint Törökországban vagy Oroszországban. Nálunk a rossz eredmények azért születnek, mert míg a kormányközeli sajtótermékeket kitömik pénzzel, az ellenzékieket teljesen ellehetetlenítik anyagilag, mert Andy Vajna közpénz jellegét elvesztő pénzből vesz TV-t, és Mészáros Lőrinc sajtóbirodalma sem a jóisten és a szerencse, sokkal inkább Orbán Viktor személye miatt épült ki. Állami pénzekkel és kormányközeli oligarchákkal is lehet manipulálni a közvéleményt.

Miközben az sem egyértelmű, hogy a piaci alapú rendszer elhozná a teljes szabadságot: Bizonyára mást gondolnak a nagy cégek befolyásáról antikapitalista baloldaliak és neoliberálisok, de nem egyértelmű, hogy a piaci szereplők által háttérbe szorított vélemények megvédése fontos-e. Olyanokról nem is beszélve, hogy mondjuk egy kínai, korrupt milliárdos a nem épp törvényesen szerzett vagyonával is komoly befolyásra tehet szert.

És végül a legfontosabb: tényleg szükség van-e a teljes szólásszabadságra? Nem jobb-e, ha az állam fellép az erőszakot eredményező uszítás ellen, a megtévesztő hamis hírek ellen védve ezzel a demokráciát és a jogállamot? Ahogy korábban is kifejtettem, a válasz a bizalmon múlik: elhisszük-e, hogy az állam nem él vissza a helyzettel és saját érdekeitől függetlenül hozza meg a döntéseket? Mert ha igen, akkor az előző kérdésre is válaszolhatunk így. Azonban nem biztos, hogy erre kell építeni.

(MB)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://polgarisivalkodo.blog.hu/api/trackback/id/tr2512829248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása